Adventkor nem is olyan régóta, csupán a 19–20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét állítólag 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el. Ez olyan lehetett mint egy hatalmas adventi naptár, egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. Többnyire kész koszorú alaphoz erősítjük az ágakat.
A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila, mert a hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe. A rózsaszín gyertya a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt szimbolizálja. Bár az öröm színe a fehér, ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle. Ezt az eltérő színű gyertyát a 3. vasárnapon szokás meggyújtani.
Manapság már sokfelé különböző színű gyertyával díszítjük az adventi koszorút. Ezeket vasárnaponként (vagy előző este) kell meggyújtani, minden alkalommal eggyel többet. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég a Karácsony előtti utolsó vasárnapon.
Minden gyertya egy fogalmat szimbolizál:
– hit (Ádám és Éva – mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást)
– remény (zsidó nép – akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás)ű
– öröm (Szűz Mária – aki megszülte a Fiút) -ez a rózsaszín
– szeretet (Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez)
Forrás: itt.