DesignOlló

 Halottak napja közeledtével a mexikói üzletek megtelnek a legkülönfélébb színes, vidám, festett koponyákkal, a boltokban felöltöztetett csontvázak lógnak és a köztereken életnagyságú halott installációk végzik a mindennapi teendőiket.

Latin-Amerikában a halottak napját a családok közös emlékezéssel töltik elhunyt szeretteikről. Ezt eddig mi is így csináljuk… de nem ugyanúgy. Otthonukban oltárt emelnek nekik, a fotóikat az oltárokra teszik, virágokkal díszítik és az elhunyt szeretett tárgyait, ételeit helyezik rájuk, hogy az ha esetleg visszatér ne szűkölködjön semmiben. Ilyen tárgy lehet egy doboz cigaretta, vagy egy üveg cola, az elhunyt gyermekek esetében kedvenc játékaik.

Az oltárok hagyományosan hét szintből állnak, mely szintek hivatottak bemutatni a lélek útját a másvilágon. Mindegyik egy önálló műremek.

A vidéki temetők ilyenkor zenétől hangosak, az élők – és valószínűleg a holtak is – táncra perdülnek a sírok között. Van, hogy a kedves rokonok napokat töltenek el a temetőben a színes (főleg sárga) virágokkal és milliónyi gyertyával díszített nyughelyeknél ünnepelve életet és halált.

A szín és formavilág amivel ilyenkor találkozhatunk különleges, gazdag és inspiráló az európai szemnek, hiszen ebben az ünnepben észrevehetően keverednek a katolikus és az indián hagyományok. Az eredeti szokás csaknem 3000 éves múltra tekint vissza, bár akkor augusztusban és csaknem egy hónapon át tartott a móka. A hódítók megjelenése után a katolikus hagyományok miatt tolódott el a jelenlegi dátumra.

Vidám halottak napját kívánok Mindenkinek!

Kettő a CasaMania terméke. Az egyik egy bájos esernyő tartó, amit akár egy klasszikus enteriőrben is el lehet képzelni.

A másik egy álló fogas, ami különösen tetszik, mert fő funkciója a ruhaszárítás. Ha valaki stílusosan akarja kilógatni az alsóneműt a kertben, (vagy a tetőn) akkor ezek között az ágak között megteheti. 

A harmadik tárgy szintén az állófogas kategóriába tartozik. A gyártó neve itt Schönbuch és kifejezetten a dizájn szerelmeseinek ajánlják (és ennél butábban nem is lehet befejezni  egy állófogasról szóló mondatot…).

Amiatt, hogy ez egy blog, most megint rá kellett keresnem a gyártók honlapjára a linkekért. Ezt kihasználva leszedetem pár további képet, hogy bemutathassak még néhány előszoba ötletet. Érdemes rájuk pillantani!

Ezek bármelyike itthonról is megrendelhető a hazai forgalmazótól.

 Elhatároztam, hogy csak akkor fogok írni a Fasor Eszpresszóban való ténykedésemről ha már minden kis – retró – szög a helyére kerül. Azonban a tegnap felrakott kazetta függöny akkora sikert aratott, hogy már most szeretném megmutatni…

(Külön köszönet Katinak és Zsófinak a lelkes “fűzésért”!)

Folytatása következik….

 Eredetileg “Hütte Horror” címen akartam bejegyzést írni, és már alig vártam a hétvégi túrát a német Alpokba, ahol jól lefotózom a rémes dekorációkat és vicces kritikákat írok róluk…

Hatalmas csalódás ért… semmi giccs, semmi cicoma. Sőt! Kifejezetten tetszett amit láttam.

Mi ebben, a legnagyobb hüttében pihentünk meg mielőtt folytattuk a trekking túrát a csúcsra.

A szorgos erdei kezek gondos dekorációt készítettek. A kis zerge motívum több helyen visszaköszön. Cuki!
A tető szélét díszítő fából készült dekoráció mézeskalács kunyhóra hajaz.

A tipikus hütte kilincs azért legalább megvolt.

A rézből készült evőeszköz tartó kimondottan tetszett.

Az akasztókat sem “csak úgy” fúrták fel.

Hát igen, én az osztrák hüttéken szocializálódtam… Szomorúan vettem észre, hogy a manók és az állatfigurák erről a vidékről hiányoznak… Ez a tányér volt a legdurvább amit láttam:

Az ablakok közötti szalma dekorációt is bájosnak találtam (ebben a kategóriában).

Hazafelé menet azért találtam egy klasszikust! Ez a dizájn állatitató típus azért nálunk is fel-fel bukkan a vidéki karámokban.

Remélem karácsonykor a bécsi adventi vásárról fogom tudni hozni az ellenpéldát!

 Valahogy nekem eddig Svájc kimaradt… pedig jók a síterepek, a csoki, de valahogy mégis.

Most azonban egy Vitra túrán vettem részt sokad magammal. A Vitra bútorait mindenki ismeri, még az is aki azt mondja, hogy nem. Ha jobban megnézzük a hollywoodi filmek lakásdíszleteit egész biztosan becsúszik egy-két darab.

Vagy ha bemegyünk a mi design hotelunkba akkor ott is beléjük botlunk. 

Szóval, a Vitra úgy döntött, hogy csinál egy showroom-ot (Herzog & de Meuron) a “home collection” termékeinek, és nem aprózták el.

Inspirációul a szemközti dombon álló házak szolgáltak. Megnézték milyen egy tipikus ház forma és azt nyújtogatták, egymásra pakolták.

Persze képen már sokszor láttam, de a helyszínen még annál is jobban tetszett.

Kívülről fekete és este mutatja legszebb arcát az arra járóknak. Állítólag a tűzoltósági előírásoknak volt a legnehezebb megfelelniük a tervezés során (ismerős…). Spinklereket nem láttunk, csak a helyi menzán…

Az épület minden helyiség különbözőképpen van berendezve, mindegyik másért szerethető. Az iroda bútor kollekciót itt ne keressük, egy másik épületben mutatják be őket.

Kedvencem (vagyis a legviccesebb) a Chairless. Íme:

Mikor ott voltunk hatalmas volt a tömeg, Mióta megnyitottak mostanáig a duplája volt a látogatók száma annak mint amire számítottak.

Egyébként most a látogatók 70%-a nyugdíjas volt… megtudtam, hogy nem messze van egy öregek otthona (vagy egy amolyan nyugdíjas klub) és onnan járnak át a lakók partizni. Belépő nincs és finom a süti! …ráadásul kutyabarát hely!

 …maradhatott ki a napozó ágyas összeállításomból a Coro egyik darabja?

Bár ennek most tényleg semmi aktualitása sincs, azért én ezt most pótolnám. Íme a LOOP, az összecsukható remekmű.

Az olasz gyártó bútorai arról híresek, hogy egy nagy eső után (kint felejtve) 10 perc alatt megszáradnak… Bármekkora eső után. Ki kellene próbálni, most úgyis sokat esik!

 A múlt héten kedves barátnőmmel ellátogattunk a Kubus Design concept store-ba egy kisebb rendezvényre. (Nagyon kellemes volt, köszönjük!)

Bár az üzlet az intelligens otthonok népszerűsítését tartja legfőbb célkitűzésének mi mégis a Winter Home csodaszép paplan és párna kollekciójánál ragadtunk le… és az este végéig nem eresztettük el a kiállított darabokat.

Lehet a végén már kicsit kínos volt, hogy mindent simogatunk…

Igen, igen, az egy Foscarini Diesel lámpa a háttérben.

Bár ez nem volt kiállítva, de a honlapról ez a maci szőnyeg az abszolút kedvenc:

Egy éttermi abrosz kiválasztása “nem csak játék és mese”…. Azon kívül, hogy tetszik és illik az adott helyhez még rengeteg kívánalomnak kell megfelelnie.
Jó ha van benne műszál, hogy könnyítse a vasalást és a mosást, és egyenesen remek, ha “lángmentes”, azaz egy hamvadó cigarettavég nem okoz rajta nagyobb tüzet.
Emellett olyan anyagot kell választani ami könnyen pótolható, hamar után rendelhető, tehát nem kifutó termék… Ha pedig megfizethető akkor még a tulajdonosok is nagyon fognak örülni.

 Jelenleg egy IKEA széken ülök az irodában. Azért ezen, mert tetszett nekünk, gyorsan be tudtuk szerezni és nem utolsó sorban az ára is meggyőző. 

Ma viszont ellátogattam egyik korábbi munkahelyemre az Europa Design-ba, ahol az ergonómia avatott szakértői dolgoznak és hozzáértően elbizonytalanítottak abban, hogy komolyan jót teszek-e a gerincemmel… és persze délutánra hogy-hogynem az eddig remekül működő IKEA széken megfájdult a derekam…

Összeszedtem hát magamnak az ideális, itthon is beszerezhető irodai székeket. Minden elfogulatlanságot nélkülöz ez a kis “wish list”, mert a Wilkhahn székeibe egyenesen szerelmes vagyok… 

Itt van mindjárt a Modus. Egyszerű, elegáns és minden tud amit egy irodai széknek tudnia kell: mindene állítható, támasztja a derekat, hátat… 8 órát garantáltan kibírnék benne (1 óra kutyasétáltatási szünettel persze).

Aztán a Wilkhahn nemrég előrukkolt az ON székével, ami talán még többet tud: például lehet benne tollasozni… Így – ezzel a hasznos funkcióval és csodás külsejével – felkerült a kedvenceim listájára.

…és íme az amerikai konkurencia: Herman Miller Aeron. Kicsit ugyan elcsépelt, de ha Dr House-nak jó volt akkor jöhet.

Van néhány kreatív kedvencem is… Az egyik véletlenül pont egy Wilkhahn, a neve Stitz (lehet, hogy Lilo és Stitch után?). A dizájn szempontból igen megosztó “nagy labdánál” jóval nagyobb összpontosítást igényel a hátizmoknak és nem lehet rajta csalni sem.

A másik egy Magis, mégpedig a 360°-nak keresztelt családból. Ebben azt szeretem, hogy bárhogy lehet rajta ülni és a forma is jópofa, nem is beszélve a színválasztékról. Támla elől, támla hátul, támla oldalt… aztán a másik oldalt… Klassz!

 Vasárnap reggel elkészült a Promenád bisztró padlóját díszítő festés.

Szerettünk volna olyan dekorációt készíteni a bárpult köré a padlóra amit csak este lehet látni, azaz az esti világítási képet erősíti. Az UV lámpa azonban gonosz, “veszélyes” fényt ad… gondolok itt a vállakon megpihenő korpa, a műfogak vagy a kontaktlencsék kihangsúlyozására.

Mi a padlóra irányítottuk és belülről nem látszó tükör tapétával fokoztuk az UV fénycsövek erejét.

A megtisztított padlóra színtelen UV lakkal lett felfestve a pulton szereplőnek megfelelő minta, sablon segítségével…

Így festett az első próbaminta:

…és így a festés…

Hogy ne sérüljön a minta, hamarosan színtelen műgyanta fedőréteget kapnak a dekorált padlólapok.