DesignOlló

Hacienda Cusin

Aki járt Latin-Amerikában azt bizonyára elkápráztatták a harsány színek épületeken kívül és belül. Engem ez mindig lenyűgöz, úgyhogy ezen a borongós napon (gondolatban) elutaztam Ecuadorba feltöltődni egy kicsit.

A Hacienda Cusin egy XVII. századi több épületből álló szálloda (2600 négyzetméter) a San Paolo tó partján, az Andok lábainál.



Mindenkinek feltűnt a csalás? A fenti kép egy itthoni parasztház verandájáról készült. …csak azért, hogy figyeltek-e?!

…ez pedig ugye egy székely ház. Na, de térjünk vissza!

A szálloda 44 különböző szobával rendelkezik, melyek mindegyikében van kandalló és helyi régiségekkel vannak berendezve. A szobák besorolása és ára is eltérő.

Térjünk be.


Többségük egyszerűen, funkcionálisan van berendezve, de a kézműves bútorok és kárpitok miatt érdemes vetni rájuk egy pillantást.


A falfelületek mindenhol rusztikusak, nincs két egyforma szín. A bútorok és a lámpák többsége igazi ritkaság.

Lehetőség van bungalóban éjszakázni, de a kandalló ezekben is elengedhetetlen tartozék.

Jópofa, hogy a tetőgerendák nem szögletesek, hanem megmaradt a fa eredeti alakja.

Forrás itt.

Agár dömping

Emlékmű agár a temetőből (innen):

Kültéri whippet szobor az ebay-ről:

Zsolnay porcelán agarak (éjjeli szekrényre, vitrinbe, komódra): 

Levélnehezék réz (orosz)agár az íróasztalra:

További ebay ebek:


Ez az agár kissé riadt. Csinos kiegészítője lehet egy étteremnek, vagy tekintetét nézve egy fogorvosi rendelőnek is.


Gellérttől kaptam a rengeteg agaras linket, köszönöm.

Lesz folytatás!

Kereskedőház

 Kimondottan azzal a szándékkal mentünk Szentendrére, hogy ott vacsorázzunk. A főtéren található Kereskedőház étterem volt az úti cél. A tér sajátos hangulatát nem élvezhettük, mert jelenleg egy óváros felújító projekt folyik, melynek köszönhetően – egyelőre – csak kőhalmokat találtunk. A hatalmas terasznak is hűlt helye volt…

Vannak itt barokk, rokokó és copf stílusú házak. Az ennek az étteremnek otthont adó (ma már műemlék) épület a XVII. században épült, és akkoriban valóban kereskedőházként funkcionált. Innen a név.

A hangulat a földszinten talán azért tetszett, mert mostanában kifejezetten szeretem a pasztell színeket. A berendezést használt és felújított bútorok alkotják, melyek mindegyike különböző, de az egységes kárpit és az egyforma zöld festék és koptatás hatására nem tűnik eklektikusnak, inkább egységesnek és bájosan romantikusnak.


A falak antikolt dekorfestést kaptak, míg a mennyezet és a boltívek hófehérek. Találunk itt  várost ábrázoló fotókat, bekeretezett krétatáblát, Thonet állófogast, az ablakban pedig házi kovászos uborka a dekoráció.


Az alsó szinten (itt vannak a mosdók is) egy pinceborozó található, melynek berendezése átlagos és puritán, borozóhoz képest rikítóan fehér. Ha az volt a cél, hogy itt a főszerepet a borok és az ételek játsszák akkor arra tökéletesen megfelel.

A konyhába is bejutottunk (köszönet Ádám Csaba séfnek) ahol betekinthettünk – többek között – a sous vide kádba is. Teljesen rozsdamentes boltívet is itt láttam először!

Most már van kedvencünk Szentendrén is, Megérte!

Forrás és honlap itt.

Múzeumok éjszakája

 Kerekedjen fel mindenki  ma este, mert az ország egész területén csak arra várnak a múzeumok, hogy nekünk programokkal kedveskedjenek.

Az én kedvencem a Magyar Nemzeti Galériában  (A épület, este 8-tól) megrendezésre kerülő MOME diploma divatshow, melyet az egyetem végzős textil tervező hallgatóinak munkáiból rendeznek meg.

Egy órával korábban, este 7-kor a Nagytétényi Kastélymúzeumban szintén a MOME hallgatóinak és a Budapest Kortárstánc Főiskola művészeinek divatperformansza lesz látható a kastély parkjában, míg éjféltől a Petőfi Irodalmi Múzeum is csatlakozik a mókához. Itt is divatbemutató lesz, melyben közreműködnek a Budapest
Kortárstánc Főiskola és a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói is.

A férfias játékokat kedvelőknek a Sziklakórház Múzeum fegyverbemutatója és Budapest (csaknem óránkénti) ostroma jelentheti a felhőtlen kikapcsolódást ma estére.

A további programokat és a résztvevő múzeumok listáját nézzétek meg IDE kattintva. Jó mulatást és kulturálódást!

Szépalmapuszta

 A Hotel Szépalmapuszta Zirc vonzáskörzetében található. A Borzavár utáni emelkedőt elhagyva a temető mellett kell lefordulni ahonnan pár perccel később egy sorompóhoz érünk*. Itt már bármerre nézünk szürkemarhák és lovak legelésznek. Megérkeztünk. 

Ha a gyaloglást választjuk utunk az arborétumon keresztül vezet (kényelmesebbek autóval is megközelíthetik a birtok központját, a hotelt).

Ez a csodaszép hely régen az Eszterházy család ménesbirtoka volt. Ahogy haladunk befelé a legkülönfélébb gondosan felcímkézett bokrok, fák, fenyők között a szeminárium épülete mellett haladunk el. Ígéretes!

A nyers tégla falak és a zöldre festett ajtók már önmagukban felüdülést jelentenek a szemnek.

Belestünk a “személyzet” birtokára is.



Az út végén vár ránk a hotel gyönyörű, rendezett virágoskerttel.

Ottjártunkkor az első utunk az étterembe vezetett, mégpedig annak teraszára ahonnan a kilátás pazar. Egy kacsákkal teli tóra és a távolban a legnagyobb nyugalomban legelésző lovakra látni.


A tányér alátét (bár értem, hogy “alma”) már kevésbé tetszett… Sajnos az ebéd sem ütötte meg a mércét, kifejezetten ízetlen és fantáziátlan és frissnek nem nevezhető fogásokat kaptunk. (…a hasmenésről nem is beszélve…) Miből állna egy jó konyhát vinni ott, ahol ehhez minden adott???

Benéztünk a hotelbe is, a lobbi bájos berendezése nem nélkülözi az IKEA bútorokat melyek véleményem szerint csinosak ebben a térben.




Picit az az érzése az embernek, hogy néhány régi bútordarabot is átmentettek a felújításkor (mint a sorból kilógó zöld műbőr puff vagy az állólámpa és a dohányzó asztalok) de összességében nagyon kellemes lett a helyiség új külseje.

Ez a hotel belső kertje. Csodaszép, rendezett.

Szeretném elfelejteni azt a mondatot, hogy “olyan mint ha nem is Magyarországon lennénk”, helyette azt írom, hogy még egy sokadik gyöngyszemet találtunk Magyarországon.


Ez a hely nem csak a családokat, gyerekeket, lovagolni és kikapcsolódni vágyókat várja szeretettel, hanem a négylábúakat is. Éljen!

*aki ide vágyik az keressen ennél pontosabb útvonal leírást. Biztos ami biztos…

Keresem, keresem…

Egyre jobbakat találok. Erre a Chelini digitális katalógusában bukkantam.

Mindenképpen kell nekem egy, addig nem lehetek boldog!

Mert mi is az agár szobor? A hűséges, figyelmes, elegáns, csendes és szófogadó társ mely két színben kapható. Csupa báj és csupa kellem, nem fekszik a sárba és nem rosszalkodik. Kissé hideg, de meg lehet szokni….

Bemutatóterem

 Ez az Artemide milánói bemutatóterme (az egyik). A belvárosban található és hamisítatlanul olasz. (A diszkrét olasz zászlóra gondolok).

Ez az üzlet inkább az építészeknek, belsőépítészeknek szól és kevésbé “lakossági”. Itt az összes újdonság megtalálható kiállítva.


Slágertermékeik a színváltós ledes lámpák. Bár a led hőkibocsátása elenyésző a hagyományos fényforrásokéval összehasonlítva, a tervezőknek még így is gondot okoz a “melegedés”. Legjobb példa erre a Zaha Hadid által tervezett “Halo”, melyet tulajdonképpen a világító (egyébként fogásra szilikon szerű) cső mozgatásával tudunk testre szabni. Meleg.


Nekem ez a TYE kollekció volt a kedvencem, kis diszkógömb utánérzéssel. Nehezen tudtuk eldönteni, hogy a tükrök illesztése vajon direkt olyan hanyag-e mint amilyen…



Az új fali lámpák az egyszerűség jegyében születtek. Ez nem lett kimondva, elég csak rájuk vetni egy pillantást.



A különböző mennyezeti süllyesztett lámpák mellett egy csinos kis csigalépcsőre bukkantunk.


A mosdóban pedig ezek a kimondottan eredeti piktogramok várják a betévedőt. (Szerintetek a hölgy lábán a.) bugyi b.) láb bilincs van?) A formás férfi fenékért és a piros tűsarkúért már megérte benézni!


A másik Artemide bemutatóterem (szintén a belvárosban) kevésbé szól az újdonságokról.


…cserébe itt van kiállítva a számomra oly kedves Tolomeo család, melyet nem fogjátok kitalálni, hogy hol gyártanak! Kicsiny hazánkban! Én most tudtam meg. (Megyek is és körbekérdezek van-e pár kamionról leeső darab… persze csak viccelek!)



Végezetül egy kis ízelítő az újdonságokból:


Artemide lámpát vásároljunk itt.

Gyárlátogatás


Nos, a dizájn lámpák- legalábbis egy részük – itt készülnek az Artemide olaszországi gyárában.
Kerüljünk beljebb!


A gyártósorok mellet nagy hangsúlyt fektetnek az emberi munkaerőre. A gyár első részén az alkatrészeket hajlító illetve a lézervágó, lyukasztó gépek találhatóak.



A dolgozók szeretik a focit (és egyéni dekorációval ellátni az amúgy szürke berendezéseket).


Így sorakoznak a különböző keresztmetszetű zártszelvények és várják, hogy egy nap ők is lámpává lehessenek.


Ilyen volt:


Ilyen lett:


Ilyen volt:


Ilyen lett:


A dolgozók valószínűleg hajlamosak a huncutkodásra.


A leglátványosabb (és legmelegebb) részleg az ahol a festés folyik.


A csillagokat nagyon szépnek találtam.



A következő állomás az az épület ahol összerakják és becsomagolják a lámpákat. Minden nap más típust szerelnek az arra betanított alkalmazottak (itt főleg nők dolgoztak), attól függően, hogy mekkora mennyiségre van éppen szükség.




Amiben az Artemide nagyon jó az az, hogy egyedi kérésekre is gyorsan és profin tudnak reagálni. Ilyen lehet egy egyedi méret, vagy egy különleges forma. Az alábbi képen szereplő lámpa kezdemény is egy egyedi projekthez készült.

A különböző desztinációkra megcímzett dobozokat már nem fotóztam le. Legközelebb a bemutatóterembe térünk be!

Itt lakik Laci

 A Laci! Konyha! tetszik nekünk. Nem csak a menü, de az előre mutató berendezés is.


A dizájn felelős ezúttal a tulajdonos, Benkő Zoltán (na jó, Fónagy Dóra segített egy kicsit).


Műgyanta és ipari parketta.




Hol is láttunk ilyen – számomra oly kedves – Diesel széket legutóbb? Az új repterünkön (bejegyzés itt)!







Aki itt enne – amit melegen ajánlok – annak a Hegedűs Gyula utcába kell elzarándokolnia (egyelőre csak ebédelni tudtok).

Részletek itt.

Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább a NLCafé oldalra!